A terror a fejedben és a szívedben él, ezért te is legyőzheted. Sőt, neked kell legyőzni. Nem, a terror igazából nem Szíriában, Irakban és Afganisztánban lakik, hanem bennünk: a hazugságokban, félelmekben, a médiahisztiben, a sztereotípiákban és a Nógrádi Györgyökben. Fanatikus állatok mindig lesznek, de ha magunkban rendet teszünk, a terrorizmus annyira lesz ördögi és veszélyes jelenség, mint egy ritka betegség, amiről nem is tudsz, és úgy is van rendben, hogy nem tudsz róla.
Tudod hányan haltak meg az elmúlt egy évben terrortámadásban Magyarországon? Igen, a szám 0. És elkerülhető kórházi fertőzések és műhibák miatt? Sok ezren. Ez a kérdésfeltevés demagógia? Nem! Az a demagógia, hogy olyan emberekkel és jelenségekkel ijesztgetnek, amikkel az életben nem fogsz találkozni, a valós nyomorunk pedig mindeközben tabu.
Miért a terror van mindig a címlapokon, miért a nem létezővel riogatnak? Hogy félj. Attól, amitől a kormány akarja, hogy félj. Ne a valóságtól, hanem az illúzióktól. Mert a valóságtól nem tud megvédeni, az illúzióktól viszont igen. Mivel véd meg az illúzióktól? Egy másik illúzióval. Mert illúziót gyártani lehet, ha van elég pénzed és elég gátlástalanságod. A valóság nehezebb terep. A valóságot a kormány elvesztette, mert a valóság nehezebben kormányozható. Ezért terel az illúziók világába. Ezért beszélnek a Somogy megyei nénik terrorizmusról, meg migráncsokról, miközben nincs tüzelőjük, ellenben -15 fok van.
Mielőtt belém kötnél: nem állítom, hogy a terrorizmus nem létezik, nem állítom, hogy nem lehet holnap Budapesten is támadás, nem mondom, hogy nem kell ellene harcolni, sőt, én azt mondom, hogy harcolni kéne, de minden terepen! Harcolni kell, és nem úgy, mint a terrorral riogató, így abból hasznot húzó kormányok...ugye. Zavaros, amit írtam? Igyekszem kifejteni mire gondolok, vigyázz, TLDR!
1. Az írás apropója
Nem, szerencsére tegnap nem robbantottak sehol Európában, más az apropó: Itt járt az az ember, aki a hatalmát egy brutális terrortámadás-sorozat (?) után szerezte, és a módszereit nem felejtette el. Az történt, hogy 1999-ben csecsen (?) terroristák moszkvai házakat robbantottak. (Én nem hiszem, hogy a csecsenek voltak, sőt egyenesen biztos vagyok benne, hogy az orosz szolgálatok voltak az elkövetők). Az orosz emberek félni kezdtek, és jött egy ember, aki biztonságot ígért, hát megválasztották. A semmiből elnök lett, ma pedig éppen hazánk körül legyeskedik. A hívei mástól félnek és a biztonságot benne látják, az ellenfelei meg tőle félnek, és vagy börtönben, vagy koporsóban, vagy kussban vannak. Elég nyomasztó rendszer - és minden egy terrortámadással kezdődött. Nyilván ezer más dolog is kellett a hatalomra jutáshoz, de ez a cikk a terrorizmusról szól.
2. A terrorizmus célja és módszerei
Itt az "autentikus" terroristákra gondolok, nem a különböző szolgálatok által megrendezett álterrorra.
Aszimmetrikus hadviselés. Egyszerű: a kisebb, szegényebb, kevésbé felszerelt ellenség is tud fájdalmas veszteségeket okozni, ha közvetlenül a civil lakosságot támadja. Hiába csak 10 terrorista állt szemben 66 millió franciával, ha egy koncertteremben kalasnyikovozni nem a világ legbonyolultabb dolga.
Megfélemlítés. Elnézést, ez érzéketlennek hathat: a támadások valós pusztító ereje egy átlagos nap autóbaleseteinek következményével egyenlő, csúnyán hangzik, de gazdasági és katonai szempontból szinte elhanyagolható. Az igazi erő a cselekmények hatásában rejlik. Abban, hogy azt érzed, ez veled is megtörténhetett volna. A félelem reakciókat szül, méghozzá irracionálisakat, és az ész forradalmára épülő társadalmunknak ez az igazi tragédia.
Figyelemfelkeltés. Persze vannak (voltak) azok az oldschool, szinte "szerethető" arcok, akik sokszor jó, vagy legalábbis az iszlám fundamentalizmusnál jobb ügyekre akarták felhívni a figyelmet és nyomást akartak gyakorolni bizonyos döntéshozókra. Katonai és gazdasági erő nem lévén maradt a terror. A Baader-Meinhof csoport, vagy a harcosan hazafias baszkok, na meg az IRA - sokat hallottunk róluk a hírekben, és nekik éppen ez volt a céljuk, figyelmet akartak az ügyüknek. Különben ki a fene tudná, hogy a baszkok válni akarnak...
Szimbólumok. A "jó" terrortámadás szimbólumokat hordoz magában. Nézzük ismét a párizsi esetet:
Ugye a cél a félelemkeltés volt, a "velem is megtörténhet" hatás. Mit támadtak? Éttermet, focimeccset és koncertet. Én éppen néztem a francia-németet a tv-ben, Evránál volt a labda, amikor hallani lehetett egy robbanást. Eagles of Death Metal koncert? Voltam rajta Pesten, a Dürerben, még csocsóztunk is a zenész arcokkal. Étterem? Hétvégén én is járok étterembe a barátaimmal. Párizs? Legalább 5 ismerősöm volt akkor a városban. Minek a szimbólumait támadták tehát? A modern, nyugati életünk hétköznapjainak szimbólumait, úgy, hogy te, én és még sok millió európai érezze: velem is megtörténhet, én sem vagyok biztonságban. Ezek a fickók tehát nem hülyék. Azt támadják, ami a legfontosabb: a szabadságunk, a hétköznapjaink, a jólétünk biztonságát. És tudják, hogy milliók éreznek úgy: az én életemet támadják. Na de miért jó ez nekik?
A rendszerbe szivárgás. Ha felszínes és kormány hű biztonságpolitikai szakértő lennék, akkor biztos az elkövetők agyának sötét rejtelmeit fejtegetném. De mivel sem kormányhű nem vagyok, sem ún. szakértő, ezért ezt a szempontot hanyagolnám. Most komolyan az a kérdés, hogy annak az elvakult elmebeteg állatnak mi van a fejében, aki felrobbant ártatlan embereket? Nem érdekel. Az érdekel, hogy akik kiképezték, fegyvert, útlevelet, pénzt, információt, instrukciót és hátszelet adtak nekik, azoknak mi volt/van a fejében. Szerintem például most kéjes öröm. Örülhetnek, hogy az erősnek és legyőzhetetlennek hitt várunk, ez az ún. jóléti társadalomra alapuló demokrácia elkezdett roskadozni. Mégpedig többek közt azért, mert az ő gyilkolászásuk dominó effektust okozott. És már a zalalövői kocsmában is az arabok a téma, pedig 1992 óta nem járt ott arab, az is csak eltévedt. Erősödő félelmek, pánikreakciók, irracionális viselkedés - a terror lavina végigzúgott Európán, és a felelőtlen populizmus nem szégyelli, hogy mások tragédiájából csinál üzletet.
Új módszerek. Sajnos a terroristák is haladnak a korral. Méghozzá néha visszafele, de nekik még ez is bejön. A titkosszolgálatok nyomatják a high-tech cuccaikat, szuper modernek és már mindent látnak. Erre fogja magát egy palesztin őrült, beül a furgonjába, és belehajt egy esküvői menetbe. Ezt hol lehet megelőzni? Melyik ponton? A terrorcselekményeket a felkészülés stádiumában lehet a legkönnyebben meghiúsítani. Amikor a potenciális elkövető hamis útlevelet készít, fegyvert vásárol vagy megfigyel egy épületet, vagy csak belenéz pár kamerába, amibe nem kéne. De azt hogyan és hol akadályozza meg a modern terrorelhárítás, hogy reggel a tízórai mellé a konyhakést is becsomagolja mondjuk egy agymosott Lille-i diák, aztán bemegy a suliba és nyakon szúrja 3 osztálytársát? Egyre nehezebb és egyre bonyolultabb feladat megállítani a terror hullámait. Mert az elkövetésben egyszerűsödnek, a szervezésben, toborzásban modernizálódnak.
3. A terror cinkosa - a média
Az ingerküszöb. Van olyan gusztustalan dolog, amit még nem láttál a TV-ben? Nem nagyon. A hírek pedig már nem hírek, hanem rendőrségi hírek. A média szomjazik a még durvábbra, a még drámaibbra, a még ijesztőbbre. A terror nekik egy tökéletes dolog. Igen. Ők már csak ilyen szenvtelen, rossz értelemben vett profik. Ahogy korábban említettem, a terrorizmus célja, hogy beszivárogjon a rendszerünkbe, az életünkbe. Vicces, hogy ezért semmi mást nem kell csinálniuk, mint gyilkolászni, és a média máris rohan, és példás stréberséggel "tudósít". Ha nem így tenne, az a sajtószabadság korlátozását jelentené? Nem. Inkább valami sajtóetika-szerűt, de ennek a szónak jelenleg semmi értelme nincs.
Démonizálás. A média kedvelt eszköze. Agyakba égetett félszavak, manipulatív ijesztgetés. Megint lecsapott a rém, újra ölt a nem tudom mi. Úgy képzeld el, mint egy jól megírt negatív karaktert egy filmben. Mint a Heath Ledger-féle Joker. Ugye mennyire más Jokert legyőzni, mint valami béna bohócot? A médiának is kellenek az ördögi figurák. És a terroristák maguk írták magukról a karakterrajzot, méghozzá nagyon jóra.
Hírverseny. Az ingerküszöb egyre feljebb kerül, a démoni elkövetők kéznél vannak, a médiumok pedig bajban, mert egyre kevesebb a bevétel (kivéve ha állami), ráadásul a social media sokkal gyorsabb és közelibb, így a kialakult hírversenyt megnyerni élet-halál kérdés. És nem csak a piaci alapon működőknek, ha még van ilyen itthon...Azt a 60-as évek módszereivel összerakott szar híradót csak akkor van értelme nyomatnia az MTVA-nak, az ECHO-nak, a TV2-nek, ha valaki meg is nézi. Ezért sem spórolnak a sokkolással (meg azért sem, mert ez a kormány utasítása). A terroristák legnagyobb örömére. Hadd féljen a sok dagadt európai a fotelben, gondolják.
4. A terror cinkosa - a politika
Semmi sem az, aminek látszik. Nem mennék bele konteo-elméletekbe. De a régi okosságra érdemes figyelni, miszerint: minden cselekmény mögött azt kell nézni, ki jön ki belőle jól. Én ezt azzal egészíteném ki, hogy ki tudja a legjobban kezelni. Kin látod, hogy mindenre van válasza, ki az, aki szépen vezeti végig a következmények láncolatát, és aztán nyer a választásokon, vagy felhatalmazást kap egy háborúra stb. A terrorizmus is színház, ne hidd el, hogy pusztán az agymosottak ámokfutása. Túl sok politikai következménye van ugyanis egy terrorcselekménynek, hülye lenne a politika csak nézni bután, és nem használni ezt a fegyvert. Te elhitted, hogy Torgyánt, meg Deutsch-ot fel akarták robbantani? Ne máááár.
Terrorista vs. szabadságharcos. Egy újabb terrorizmussal kapcsolatos közhely. Innen nézve terrorista, onnan nézve szabadságharcos. Na, kifejtem. Emlékszel, amikor divat lett a turbómagyarok körében szimpatizálni azokkal az arab terroristákkal, akik amúgy a keresztényeket kiirtandó hitetleneknek tartják? Jól mentek a palesztin sálak a jobbikos boltokban, aztán mostanában vége lett a nagy barátságnak. Akkor szabadságharcosok voltak, most terroristák. Minden csak a politikai narratívától függ.
Manipulációs lehetőség. A politikai kommunikációs fegyvertár atombombája a "mi megvédünk titeket tőlük". Ehhez kell egy ellenség, és kell valami ijesztő dolog. A terrorizmus éppen ezt kínálja tálcán, előre elkészítve, csak élesíteni kell a propaganda minisztériumban.
Illúziók világa. A terrorcselekmények sajnos valóságosak. Az álhírek, a gyűlöletkeltés, a dramatizálás és a gátlástalan hazudozás pedig már más. Az illúzió, amiről az elején beszéltem. Ez egy win-win üzlet. A terrorista nyer, mert örül, hogy robbantgathat, a populista politikus is nyer, mert ijesztgethet, és a biztonság illúzióját ígérheti. Mindjárt arról is lesz szó, hogy miért iszonyú veszélyes ez.
5. Azzá válsz, ami ellen harcolsz...
Gyűlöletáramlás. A terror célja a végtelen harc. Kicsi, békétlen közösségek akarják lángba borítani a világot. (Mert nem minden muszlim terrorista ám, mivel ha az lenne, már az egész Föld lángolna). Ha te átveszed a gyűlöletet, ha minden arabot/muszlimot (általában azt se tudjuk kit) meg akarsz ölni, ki akarsz tiltani, akkor olyanná válasz, mint azok, akik ellen harcolsz. Ők is ki akarnak irtani minden keresztényt és zsidót, sőt még van a szunnita-síita törésvonal is, hogy a többit ne is említsem.
Befolyásolhatóság, radikalizálódás. Agymosottak, őrültek, mindenre képesek, agresszívak - mondjuk a szélsőséges csoportok tagjaira. Azok. És a Magyarok Nyilai, meg a Nemzeti Arcvonal miben különbözik ettől? De tényleg miben? Bénábbak és gyávábbak, abban.
És itt álljunk is meg egy pillanatra: ha egy iszlám szervezet embere lőtt volna le egy magyar rendőrt, akkor is ekkora felháborodás lett volna, vagy százszor ekkora? Magyar terrorista ölhet magyar rendőrt?
Tekintélytisztelet. Ha félelem és bizonytalanság uralkodik, akkor az erősebbet, a harcosabbat választják az emberek. A sok erős és harcos politikus/vezető pedig nem ért máshoz, mint a konfliktuskereséshez. Leegyszerűsítve: Európa ma azért boldog és békés hely, sőt a valaha volt világok leboldogabbja és legbékésebbje, mert a II. Világháború után megértették az emberek, hogy mennyire veszélyesek tudunk lenni egymásra. Aztán azt is, hogy mennyire inspiráló és jövedelmező a barátság, a kooperáció. Aki ma ellenséget keres a szomszéd országokban, vagy a hazánkon belül, az ennek a világnak a végét akarja. Egyet tehetünk, bátrak és erősek leszünk, és a hatalmat nem az erő illuzionistának adjuk. Különben olyanná válunk, mint ami ellen harcolunk.
6. ...ezért inkább magadat kell legyőznöd.
Nehéz, de tudnunk kell elengedni a dühöt. És a félelmet, az agressziót, a csábító bosszút. Nem győzöm hangsúlyozni: azért kell ezt megtenni, mert a terror célja nem 10-20-30 ember megölése. A terror célja, hogy aláássa a békén, tiszteleten, együttműködésen alapuló világrendünket. Azt a világrendet, amiben egyrészt mi boldogabban élünk mint valaha. Másrészt akkora erőfölénye globális szinten még egy szövetségi rendszernek sem volt, mint annak amiben élünk. Erővel minket legyőzni nem lehet. Oroszország például egy globális szinten közepes, de nagyon fejletlen, kilátástalan gazdaság, ami nem lehet valódi erő és befolyás alapja. Ezért jönnek álhírekkel, fizetett és lekenyerezett béruszító politikusokkal, és próbálják aláásni a rendszert. Ehhez a terror remek kiinduló pont, amolyan szikra, igen.
Mint a hülyegyerekkel! Ha nem figyelsz rá, nem csinálja - ismerős? Túl merész ez a gondolat, hogy úgy győzzük le a valós és a megrendezett terrort, hogy nem figyelünk rá? Lehet. De szerintem egyszerűbb, mint a közkeletű fotelszakértői megoldás, mely szerint: " a gyökerénél kell kezelni a problémát". Ja, ott is kell. De hol is a gyökere? Te elmennél ahhoz a gyökérhez az 50 fokban lövöldözni? És a másik oldala: lehet-e a mass media és a social media eszközeit, azaz a szabadságát korlátozni? Miért ne lehetne? Lehet az emberek személyes szabadságát korlátozni a terrorizmusra hivatkozva? Lehet kínvallatni? Igen. Ok, akkor lehessen a médiát is szabályozni. És ez nem a sajtószabadságról szól, hanem arról az elvről, hogy az életünk fontosabb, mint a híradó előtti reklámsáv eladhatósága. De még egy érv: a híradóban lehet meztelen embereket mutatni? Nem. Miért nem? Mert a sajtóetika ezt mondja. Akkor mi lenne, ha azt is mondaná a sajtóetika, hogy a média ne legyen a terrorizmus üzemanyaga, ami belobban és felégeti a békés világunkat.
Terror mindig lesz. Miért? Hát mert mindig lesz, akinek érdekében áll és aki kapható rá. A kérdés csak az, hogy mekkora hatással tud működni. Amíg léteznek köztünk olyan emberek, akik érdekeltek a terrorizmussal való cinkosságban - politika, média, orosz ügynökök, hülyék stb. - addig veszélyben vagyunk. Szóval, én nem a késes muszlimtól félek igazán, hanem a köztünk élő cinkosaitól.
Megjegyzés: amíg mi itt rettegünk, addig minden nap történik a világ távoli és kevésbé békés részein terrorcselekmény. Tehát akinek van kedve, az rettegjen tovább, én inkább arra koncentrálnék, hogyan lehet a világnak ezen a békés felén maradni.
7. Egy rendpárti állam rendetlensége, az erőfitogtatás gyengesége
Ez a valós veszély! Te elhiszed, hogy Magyarország meg tudja védeni magát? Hogy a kerítés bármit is ér ebben a harcban? Nem. Magyarországnak fogalma nincs, hogyan kell ezt csinálni. Itt az nem robbant, aki nem akar. Mert ez nem egy kemény állam, hanem egy keménykedő állam. A rend és a keménység egy illúzió. Egy szemfényvesztés abban az országban, ahol semmi, de semmi nem működik. Késik a vonat, füstül a metró, random emberekre ront páncélozott járművekkel a TEK, az adóhivatal elnökét adótanácsadó cégek fizetik, semminek nincs következménye és még azt a rohadt havat sincs már senki, aki eltakarítsa, ja és a határőreink sem kapnak kaját...ez a rend? Ez a kemény, fegyelmezett, poroszos állam? Nem, ez egy cirkusz, ahol csak remélni lehet, hogy a játékpuskákba soha nem kerül éles lőszer, mert lábon lőjük magunkat.
Ha bábozol, a valódi harcban alulmaradsz. Mert nem ismered a szabályokat, mert a sajátjaid közt élsz, csak tőlük kapsz visszajelzést, így képtelenné válsz megvédeni magad. Ma itthon ez zajlik.
Magunkat tesszük célponttá. A putyin-pártiak (elképesztő, hogy ezt le lehet írni) rettegnek, a nyugat-pártiak bagatelizálnak. Na ezért vagyunk jó célpont. Egy támadás a rettegést tovább szítaná, a bagatelizálókat elhiteltelenítené (mondjuk eleve azok is), és minden adott lenne a Nyugat egyik, Keletre néző bástyájának lebontásához. Egy jobbra tolódott, bizonytalan, nacionalizálódott Magyarország - ez most a nyugati világ ellenségeinek egyik óhaja.
Teréz körút. Nem is írom le....Helyezd a képbe ezt a darabot.
8. És a liberalizmus hibái - így teljes a kép
Végül és röviden:
A liberális menekült politika (bár ilyen összefoglaló terminológiát nem lehet használni, sorry) rossz, mert nem megnyugtató. A higgadt erő érzetét várnánk el, de csak bizonytalanságot és káoszt látunk, ezért pattog a labda a populista térfélen.
A liberálisok (ez is leegyszerűsítő kategória, de na...) nem tudják megvédeni a racionális érveiket, mert biztonságérzetet nem adnak melléjük, anélkül nem működik semmilyen eszmerendszer, ezt meg kéne érteni.
Joggal vár minden érintett polgár erőt és szakértelmet. Joggal várnánk világos menekültügyi direktívákat. Joggal várnánk közös európai fellépést, a konkrétumok és a szimbólumok szintjén is.
Egyszer olvastam egy olyan véleményt, hogy Oroszország nem nagyhatalom, hiszen a nagyhatalmi lét feltételeit nem tudja teljesíteni. Ezért szinte kényszerből, meg persze sok évszázados reflexből menekül előre. Én el tudom ezt hinni, és hozzátenném: minden kihoznak ebből a helyzetből. Ügyesek, okosak, gátlástalanok és jól manipulálnak. És a manipulációs fegyvertáruk talán legerősebb darabja a hergelés a terrorral, a menekülthelyzettel, demográfiai, politikai és etnikai feszültségek kiélezésével. Nem megnyugtató, de éppen ezért kéne kicsit megnyugodni.
