Az ellenzék berkeiben most valami furcsa depresszió-hullám söpör végig. Amit két okból sem értek. Az egyik, hogy pontosan látni lehetett Botka végét, abban a pillanatban, hogy jelölt lett. A másik, - ennél fontosabb - hogy a mai történések a jó irányba vezetnek, hosszútávon. Mi abban a jó, hogy az ellenzék megint kinyírt egy miniszterelnök-jelöltet? Hát...valahogy úgy mondanám, hogy a megtisztuláshoz vezető út hosszú, sok stációja van, és el kell érni a szakadék legaljára, hogy onnan egyszer fel lehessen jönni.

Az ellenzéknek először magával van dolga 

2014 óta értetlenül nézem a különböző ellenzéki politikusokat, akik kormányváltásról beszélnek. Nyilván nekik az az érdekük, hogy az a 17 ember legalább komolyan vegye őket, akik előtt éppen beszélnek. De az igazság komor és rideg, ahogy szokott: addig nem kéne a bajnokság megnyeréséről beszélni, amíg a csapat fel sem jutott az első osztályba. A Fidesznek ma nincs kihívója a tőle balra eső térfélen, szomorú, tudom, de ez a matek ez már csak ilyen kegyetlen természetű tudomány. 

Az ellenzék első dolga az lenne, hogy kitermelje a saját vezérét. A saját történetét, ami a NER antisztorija, a saját hőseit, a NER ezerszer lejáratódott figuráival szemben, a saját ügyeit a kormány hazug ál-ügyeivel szemben, és a saját valóságértelmezését, aminek a középpontjában az emberek valós világa áll. És a saját technikáit, amikkel legyőzhető a nyomasztó médiatúlsúly (2017. van, minden lehetséges)

Maradva pozitív hangulatban: lehet, hogy ez marha nehéznek és nagyon messzinek tűnik. De csodák vannak. Mert ma minden sokkal gyorsabb mint régen (mint 10 éve), ma egyszerűen gyorsabban történnek a dolgok, és erősebben ütnek a jó szimbólumok, gyorsabban terjednek a hullámok. És még egy fontos dolog: ez a kormány nagyon rossz. Tovább megyek: gonosz (legalábbis simán lehet a gonoszt látni benne). És egy ilyen erő ellen igenis össze lehet fogni. Milyen alapon? Mint minden heroikus sztoriban, a jó nevében - erről szól a történelem, az irodalom és filmtörténet jelentős része. 

A jó és a rossz csatájának van egy fontos feltétele: a rosszal szemben tényleg jók, legalább csak egy kicsit jók álljanak. És ne a gyurcsányferi, aki a baloldal nevében nyírta ki a baloldalt. Ez az ellenzék dolga magával: állítsák fel végre a "jó a rossz ellen" sztorit. Ha ez megtörtént, az az origó, onnan érdemes kormányváltásról beszélni. Politikai tengelyekről, jobb és baloldalról is felesleges beszélni már. Az nem jobb-baloldali kérdés, hogy saját kórházaink romjain rohadunk meg, és az sem, hogy egy disznófejű gázszerelő birtokolja az országot. Ez jó és rossz kérdése.

Botka fontos üzenetekkel távozott

Botka bukásának egyik pozitív hozadéka, hogy senki nem tartja már vissza attól, hogy kimondjon fontos dolgokat. Például azt, hogy ma minden ellenzéki pártban, és a pártok közötti zavaros térben ott ülnek a Fidesz ügynökei. 

Azt gondolod, hogy csak sértődött és vagdalkozik és másra fogja a vereséget? Nem. Sajnos igaza van. Én csak azt nem értem, miért akart miniszterelnök lenni egy ilyen társaság élén, de ez legyen az ő gondja...Szóval a Botka által leírt emberek léteznek. Én is találkoztam velük már 2013-ban. De ez egy névtelen blog, így nem kezdek névsort és sztorikat írni. Persze, névtelen blog...bármit összehordhatok én is. De az események azt hiszem a leírt teóriát erősítik.

Ugyanazt a cselt harmadszor már senki nem eszi meg

Lehet, hogy hülye vagyok, de például Szél Bernadettben látok potenciált. Azt hiszem, ilyet hosszú évek óta nem gondoltam senkiről. Szélnek 18-ban kell megnyernie a csatát, hogy eséllyel elindulhasson 22-ben. Nem lesz könnyű, de azt biztosan megtanulta, hogy a Bajnai és Botka-féle utat messze el kell kerülnie. 

Mi is ez az út? Nehéz pontosan megfogalmazni, a lényege az, hogy mindkettejük vesszőfutását az okozta, hogy érintkeztek a szarkeverésben legendásan legendás balos háttéremberekkel és azok bábjaival.

Ezt a világot örökre ignorálni kell, mármint ignorálni, és támadni. A jövő győztes jelöltje ugyanabba a sötét és gonosz skatulyába kell dobja Molnár Zsoltot és Gyurcsány Ferencet, mint Rogán Antalt. 

A MSZP-nek pusztulnia kell

Azt hiszem ennek a sztorinak itt a vége. Ez a párt már évek óta nem tudott semmilyen ideológiai, tartalmi, szakmai, emberi közösséget alkotni, a puszta túlélési evickélés jelentette a létének értelmét. Szükségünk van nekünk, jobb jövőt kívánó magyar állampolgároknak egy ilyen pártra? Amelyik egyszer már csődbe vitte az országot, aztán 2/3-hoz segítette a Fideszt, majd azóta folyamatosan arra lép és olyat, ami a kormánynak a legjobb?

Na ugye. Botka kálváriája talán-talán olyan folyamatokat indíthat el, ami egészen a pusztulásig vezet. Minél előbb, annál jobb.

A szakadék legalja még messze van...

Nyilván valahol április körül. Szerintem most ember nem tudná megtippelni, hogy kik, hogyan, kivel, hol indulnak. De az biztos, hogy ez a tény önmagában arra enged következtetni, hogy csúnya bukás lesz. Szomorú, de megérdemelt eredményt ér el az ellenzék. 

Ha szerencsénk van, akkor az MSZP és a DK is megsemmisítő vereséget szenved. A többi ellenzéki erőnek most ebben van felelőssége, hogy senki ne nyújtson a kamu összefogás-kényszertől vezérelve segítő kezet egyik posztkommunista pártnak se. 

Aki a leggyorsabban és a legvállalhatóbb arccal mászik ki 2018 szakadékából, annak kell drukkolnunk, hogy végre izomból nekiessen a NER-nek, mert elég szomorú lenne egy fél életet leélni ebben a sehova nem tartó, kiüresedett rendszerben.