Régi mániám (Értik?!), hogy a blog kezdjen el, illetve menjen is át egy amolyan Tücsök és bogárba. Abba a fajta humorba, amit a mesélője nem élvez, a befogadója nem élvez, mégis mindkettő azt hiszi, hogy ezt így kell csinálni. Ugyanis a magyar politika már régen elért erre szintre. Itt is van mindjárt a Jobbik, ami azt mondja, hogy nem volt szélsőjobboldali párt. Na hallják, még ilyet! Azért remélem jobboldalinak jobboldali volt, vagy eredetileg Balbiknak akarták elnevezni? Ha ezt az anyósom meghallja!
A nemzeti radikális popkultúra órási előretörést élt meg 2006 környékén, köszönhetően egy Gyurcsány Ferenc nevű embernek. A hullámra sokan rácsatlakoztak (Úgy emlékeszem, hogy a Jobbik a legjobban, de persze nem biztos.) és ma is ennek köszönhetően kapnak képviselői fizetést, meg szolgálati kocsit, meg költségtérítést. Ezekből a szolgálati kocsikból azonban mintha kicsit halkabban szólna mostanában az "Ó Magyarország" és a tarsoly sem mutat olyan jól a szűkített zakók alatt. Mi van a nemzeti oldallal 2017-ben?
Jobboldali érzelmek a kuktában
A rendszerváltás előtt a határon túli magyarok ügye, Trianon tabu volt. Normális társadalmi párbeszéd híján az egyének vagy kis csoportok magukra voltak hagyva és - mint minden olyan helyzetben, ha hiányzik a visszacsatolás - a maguk hülyeségeit is és vakvágányait nem tudták megkülönböztetni az igazságtól. Így hát kialakult egy elegye a valós történelmi sérelmeknek és a valótlan meséknek. Ez a massza fortyogott a kuktában, ami nem egyből a rendszerváltás után robbant, hanem valamivel később.
Jól jellemzi a baloldal frusztrációját Grósz Károly 1988 (Értik, 88...?!) - novemberi beszéde:
A harc eredménye csak tőlünk függ, mert osztályharc lett ez a javából. Attól, hogy képesek vagyunk-e visszanyerni önbizalmunkat, magunk mellé tudjuk-e állítania józan erőket, s ha kell, határozottan fel tudunk-e lépni az ellenséges, ellenforradalmi erőkkel szemben. Ha igen, megmarad a rend, a biztonság, túljutunk gazdasági nehézségeinken, megőrizzük értékeinket, s egy új, korszerűbb és hatékonyabban működő magyar szocializmust hozunk létre. Ha nem, az anarchia, a káosz és – ne legyen illúzió – a fehérterror fog eluralkodni.
Az a politikai oldal, ami reálisan tart a fehérterrortól, az gondolhatod milyen erővel és paranoiával próbál mindent és mindenkit elnyomni, aki egyszer is elénekelte, hogy "Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál."
Szóval ez a sokszínű, sokféle elegy, amit hívjunk nemzeti oldalnak a rendszerváltás utáni véleményelittől a nulladik percben megkapta a beosztását, hogy tudja hol a helye. Nagyjából sehol. Nem volt szalonképes, egyszerűen nem létezhetett. A tiltott önkényuralmi jelvények önkényes gyakorlati kiterjesztésével egy otthon tartott magyar zászlóra is nagyon furcsán néztek még évekkel a rendszerváltás után is. Ha az ingát ennyire elhúzzák az egyik oldalra, törvényszerű, hogy előbb-utóbb ugyanennyire kileng a másik oldalra is. Nem győzöm, hangsúlyozni, hogy teljes joggal. Azért mert Kovács László, meg Lendvai Ildikó idegenkedik a magyar zászlótól meg a Székely Himnusztól, másnak hadd ne kelljen.
(Azért azt érezzük, hogy ez nem a közép, hanem valaminek a széle.)
Új hajnal fénye virradt
Az, hogy Medgyessy nem is értette miért nem kellett volna Erdély elcsatolására koccintania, vagy a 2004-es népszavazási kampány megmutatta, hogy a baloldal mennyire nem érti milyen országban él, 2006 pedig megadta a szélsőjobboldali kibontakozás minden lehetőségét. A népszavazásnál a kettős állampolgárság ellen buzdítani, vagy 2006-ban embereket veretni túl nagy hiba volt már. Ezek együtt az addig lappangó, elszórt nemzeti szubkultúrát kivitték a fényre!
(A baloldal ellenzékének lenni olyan lehet, mint egy rossz szülő gyerekének, nem a jó példát tanulod meg, hanem azt hogy mit hogyan ne csinálj. Ezt meg is tanulta a Fidesz, soha nem politizál nemzeti kérdésekben a "magyarok ellen" és soha nem vereti rendőrökkel a tüntetőket.)
A baloldal lejtmenetbe, az évtizedek óta elnyomott - és ezen elnyomatásban szocializálódott - nemzeti oldal felemelkedésbe váltott. Akkora igény formálódott a jobboldalra 2006 után, hogy az nem egy hanem két pártot is kitett. Mindig csak a fideszes kétharmadról beszélünk de nézzük meg az eredményeket a Jobbikkal együtt: 3,5 millió ember szavazott erre és mondjuk 1 millióan a baloldalra. Hirtelen hivatalosan sem ciki a székely zászló. Nem állítom, hogy a szavazásnál elsődleges lett volna a nép-urbánus ellentét és mind a három és félmillió ember másnap indult volna Csíksomlyóra, az a másik millió pedig úgy lenne a piros fehér zöld zászlóval, mint az ördög a szenteltvízzel but still...
Azt mindenesetre ki lehet mondani, hogy a valós magyar nemzeti érzület nem ott van ahova az MSZP-SZDSZ tette, hanem attól jobbra. Lehet, hogy ezt már ők is belátták. A fedő alatt annyira megnőtt a nemzeti érzés, hogy a Fidesz mellett is volt még rá igény. A Jobbik pedig intézményesítette, szervezte a Fidesztől jobbra található szélsőjobb szubkultúrát: így született meg a Magyar Gárda, meg a Magyar Sziget. (De lehet, hogy rosszul emlékszem és a Jobbik soha nem volt szélsőjobboldali.)
Győztünk, és akkor most mi lesz?
2010 után a Fidesz megtette amit megkövetelt a haza: székely zászló a parlamenten, állampolgárság megadása, szimbolikus helyek felújítása, felzászlózása, Trianon emléknap stb... Kiszolgálja, azt a "nemzeti érzelem" deficitet, amit a szocializmusból örököltünk és a baloldali kormányok nem tudtak kezelni. Szerintem a magyar néplélek ezt igényelte és most meg is kapta. A torz, frusztrált baloldali parának vége, ebbe az irányba olyan nagyon már nem lehet tovább menni, a tabuk le lettek döntve. Aki ennél többet akar jobbra menni annak egy sajtótájékoztató keretein belül be kellene ülnie egy Tigrisbe és megindulni Románia irányába élő Facebook közvetítéssel.
Egy kis súgással talán de erre jött rá a Jobbik és mivel piramisjáték ügynökök olyan nagyon nem értenek a tankvezetéshez ezért elengedték ezt a vonalat. A Jobbik oda jutott 2017 nyarára, hogy meg sem szólal, ha Horthyról van szó. Azért micsoda Jobbik-performanszok lennének egy olyan nyáron amikor idelátogat az izraeli miniszterelnök és mellette szóba kerül Horthy... Vona Gárda mellényben kelne-feküdne, tüntetne az elnyomás ellen, nemzeti érzelmű rockzenekarok nyomatnák, kigyulladna valamilyen zászló - azért később egy közleményben attól azért elhatárolódnának. Minden lenne, most meg semmi. Nekem nem fáj, hogy nincs semmi, de mondjuk, akik őket beszavazták a parlamentbe, azok még Gárda mellényben szavazták őket oda.
(Vona Gábor kisállatokkal játszadozik)
Azt gondolom, hogy a természetes és a túlzó nemzeti érzések elegyéből a Fidesz inkább a természeteset képviselte, a Jobbik pedig a túlzót. És most még azt is elárulta. Félreértés ne essék, nekem aztán tökmindegy, hogy mit, vagy kit árul el a Jobbik, csak még mielőtt hivatalosan, vagy félhivatalosan létrejön a nagy kormányváltó ellenzéki együttműködés a Jobbik és a baloldal között a kontrollált jelöltállításról, gondoltam leírom a véleményem és megemlékezem az újra árván hagyott szélsőjobbról.
Azt ismerik, hogy ha Orosz Mihály Zoltán, az Identitesz, meg a Betyársereg lemegy Vecsésre, akkor ki alakítja meg az Erő és Elszántságot és ki a Rend és Igazságosságot? Én nem tudom de ha valamelyik egyszer a parlamentbe jut, tuti letagadja majd.
