Nincs semmi meglepő a Mandiner-ügyben, a részleteiről pedig ezen a blogon nem vekengenék. Nézzük inkább a nagy képet: megtörtént, ami megtörtént, mert meg kell történnie. Mert ez egy folyamat vége (vége?), méghozzá egy olyan folyamaté, ami valahol a sötét gyurcsányi időkben kezdődött, mikor is a politikai elit elkezdte szembeköpni, majd szép lassan kinyírni saját értelmiségét. 

Mert régen minden más volt...

Régen a politikusok tudták, hogy köztük és a nép között van egy csomó médium. Nem csak a médiára gondolok, de arra is, és rajta kívül még a szakszervezeti vezetőre, a jobbos-balos színészre, sportolóra, zenészre, tudósra stb. Ez az úgynevezett holdudvar, akire a politikának éppen azért volt szüksége, mert általuk exponálódott a képe a nép felé. A holdudvar nyalta a politikusok seggét, a politika hálás volt, és elvárta, hogy képviseljék az érdekeiket a Napkeltében, a rábakecöli falunapon, meg a paralimpiai bizottságban, a mazsihiszben, meg mittudomén hol. 

Ez a szimbiózis végül is mindenkinek hasznos volt, remek vacsorák kerekedtek budai éttermekben, baráti hátlapogatások vidéki kultúrokban, szívességek oda-vissza, pénzek szatyorban, ahogy kell...

Mindenkinek megvolt a maga cigánya, sportolója, humoristája, írója, tudósa - mert mindezek kellettek, mert nem lehetett 3 perc alatt elérni 2 millió embert, és nem lehetett a közvéleményt jelentősen befolyásolni ezen szereplők nélkül.

...aztán valami megváltozott:

Holdudvarnak lenni külön kis identitás volt. Büszkén járt Fásy Ádám a 3 fejjel magasabb csajával a Köztársaság térre, ahol éppen talán Lagzi Lajosnak adta a kilincset eljövőben. 

Bocsánat, de ebben a cikkben össze fogom mosni a haknizenészt és az MTA professzort. Miért? Mert ugyanúgy jártak.

Jött ugyanis Gyurcsány és közölte, hogy éjjel-nappal hazudtak. Az király, gondolhatta a baloldali holdudvar, de akkor én hogyan adjam elő továbbra is azt a sok hülyeséget, amit már 10 éve tolok, ha maga a miniszterelnök mondja azt, hogy ez igazából csak néphülyítés?

Gyurcsány azt is elismerte, hogy nem igazán volt tekintettel az ország gondolkodó részére, nem nekik politizált, őket is csak felhasználta, amikor riogatott a románok betelepülésével, meghamisította az országjelentéseket, aztán náci-veszélyt kiáltott a 13. kerületben. 

A baloldali holdudvar így hát megzavarodott, Fásy átment a Lendvai utcába, és úgy tűnt, eljött a jobboldali holdudvar-Kánaán. 

...aztán minden megváltozott:

El is jött, hogy aztán véget is érjen. Kizárólag egy szelete maradt életben a jobboldali holdudvarnak: az a szelete, amelyik már-már orvosi értelemben is necces. Pataky Attila, meg Bogár László, meg a többi hibbant idióta. Rájuk sincs már szükség, ők csak úgy maradtak, hát elzavarni azért nem fogják őket. Közben a baloldalon Vágó István DK-s lett, az értelmesebbje meg vagy belefáradt, vagy meghalt, vagy nem tudom, de nincsenek túl jó állapotban.

Igen, a kérdés adja magát: miért nem kellenek a kutyának sem a (hold)udvari bolondok? A válasz egyszerű. A Habony-Rogán gépezet egyszerűen átugrotta ezt a lépést, ezt a szintet. Most komolyan, ki a fenének kell az, hogy Eperjes Károly lázálmai között értelmezzen egy-egy fideszes narratívát, amit maga Kósa Lajos sem képes helyesen kommunikálni? Mindig álljon egy politikai spin doctor Egerszegi Krisztina mellett, ha éppen Egérke nem tud kimondani egy értelmes mondatot? 

De lehet ennél is rosszabb: mi van, ha valakiben felmerül, hogy a kormány hazudik, esetleg rosszat tesz, na arra aztán végképp nincs szükség. Pedig minél értelmesebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy fellázadjon az értelme az értelmetlenség kormánya ellen. 

Hát lázadjon. Majd nem kap pénzt, aztán kész - így szól a kormányzati doktrína. A holdudvarra ugyanis semmi szükség nincs már. 1 bites üzenetek vannak, kézivezérelt média, korlátlan erőforrások, és korábban elképzelhetetlen információ áramlási sebesség. Ma a Fidesznek valójában többet ér egy szorgalmas troll (mint pl. az a srác, aki figyeld meg, az első kommentelő mindig a posztjaim alatt), mint egy kissé szenilitásba hajló, amúgy szép emlékű színész. 

A technika és a propaganda legyőzte a politikát körülvevő "elitet". 

...aztán ez lett a vége:

A kormány kizárólag azoknak politizál, akiket közvetlen anyagi függésben tart, és akik vevők a propagandára. Az ellenzék pedig annyira vállalhatatlan, hogy lehetetlenség egy ellenzéki holdudvar kialakulása. Illetve nem csak vállalhatatlan, hanem teljesen széttöredezett és érthetetlen. 

Ebben a helyzetben a Mandineres srácok elengedése nem meglepő. Nem áll már érdekében senkinek megszólítani a két tábor értelmesebbik részét. A Fidesz tudja, hogy választást nem a pesti szerkesztőségekben kell (már) nyerni, hanem azzal, hogy Tállai végigzúz a választókörzeten, és egy nap alatt begyűjti a kopogtatókat. Ez fegyver, a holdudvar már nem. Kubatov listája, az is fegyver, egy alkoholista színész a székely himnusszal már nem az. Túl drága, túl bizonytalan.

Nem egyenlő a politikai díszceleb és az újságíró? De, ebben a helyzetben az. Sajnos. A lomtárban nem nézed, hogy hajdanán mi ért többet, a 15 kilós számítógép, vagy a nagymama kredence, nem kell, és kész - a többi üres nosztalgia.

...és ennek mi lesz a vége?

Biztos a szép napsütés teszi, vagy a nyaralási idő megállíthatatlan közeledése, de úgy érzem, ezt a posztot pozitívan kell zárnom. 

Ugyanis régen sem volt ez rendben. Besodort az élet egy kasztba, sokszor véletlenül, aztán ott maradtál, és abban a kórusban énekelted a hazugságokat. Pedig a szemben álló táborok legértelmesebbjei között nagyobb volt a közös gondolati halmaz, mint az azonos táborok plebejusai és patríciusai között. Csak a közös dolgok közé éket vertek az értelmetlen politikai doktrínák, hiedelmek, sérelmek.

A CEU-ügyben ez már majdnem látszott. De a sok hülye balos még jól leoltotta Ürge Vorsatz Dianát, pedig...pedig a megoldás valahol itt kezdődik. 

A politikusok és a politikai kommunikáció egyre hülyül, az értelmiségnek meg észre kéne vennie, hogy becsapták. Észre kéne vennie, hogy a természetes szövetségese nem a nála sokkal hülyébb államtitkár úr, és nem a "szevasz államtitkár uram" a jövő, hanem az, hogy esetleg öntudatára ébred a még megmaradt értelmes tömeg. 

Mert az emberek sem hülyék ám, csak sajnos nem tudnak másból válogatni, mint ami eléjük kerül.